Az első

- Szia! Hahó! Elnézést...
- Hülye barom!
- Bocs, de ezzel az izével a füledben nem hallottál meg.
- És mi a francért kellene, hogy meghalljalak?
- Te vagy Liza?
- Én. És?
- Jurij küldött.
- Igen? Akkor egy jó pont, hogy nem Lizocskáztál le. Falra mászom tőle.
- Akkor miért hív így?
- Mert szarik rá, hogy örömömben ugrálok, vagy a falat kaparom tőle. Igazi vértahó. De hallod, te is hülyén nézel ám ki! Mi ez a szerkó?
- Mire gondolsz?
- Hát ez a mellény meg ing még csak-csak...de ez a gatya...!
- Mi bajod a gatyámmal?
- Ez ilyen elegáns cucc, nem? Mármint az ing meg a mellény. Ehhez felvenni egy ilyen gatyát, tiszta gáz. Hé, mi a fenét csinálsz? Jézusom!
- Csak megmutattam, mire jó egy ilyen gatya. Ellentétben egy öltönynadrággal, ebben például kiválóan lehet ugrani. Vagy rúgni.
- Rúgni.
- Ha úgy adódik.
- Aha. Én is tudnék rúgni, ha nem kellene ebben a szaros székben ücsörögnöm egész nap.
- Mi történt a lábaddal?
- Nem a lábammal. Az összes csontommal. De hagyjuk. Kérem vissza a fülhallgatót, oké?
- Nem beszélgetnénk inkább?
- Nem. Kérem vissza!
- Figyelj, ki kell találnom, hogy kivel kell itt beszélnem.
- Valaki ide küldött, hülye gyerek, nem?
- Kedves vagy, Liza. Amikor meg így vicsorogsz, az egyenesen elbűvölő.
- Kapd be!
- Már ha lenne mit, ugye?
- Hülye köcsög! Kérem vissza a fülhallgatót, vagy szétveretlek Jurijjel!
- Azt hittem, őt nem bírod. Azt hittem, egy vértahó.
- Kapd be! Kapd be!
- Oké, Liza, sajnálom.
- Sajnálhatod is, barom! Most meg mit csinálsz?
- Megvárom, mi történik.
- Zavarod az intim teremet! Hé! Menj arrébb!
- Nyugalom. Megvárom, amíg valaki idedugja a képét, és elmondja, hogy kellek-e, vagy sem. Addig vegyél erőt magadon.
- De...
- Hozzád sem érek, látod? Csak elücsörgök itt.
- Itt fogsz ülni a lábam mellett?
- Úgy van.
- Hétkor gyógytornára kell mennem.
- Elviszlek.
- Utána masszázs.
- Megvárlak.
- Meddig lógsz a nyakamon?
- Amíg valaki azt nem mondja, hogy elég.
- Elég!
- Rajtad kívül, természetesen.
- Cseszd meg! Cseszd meg!