Meghívás

- Egyedül lesz?
- Nem hinném, hogy ilyen szar pénzért bárki itt fagyasztaná a seggét vele.
- Nézd, nézd azt a Corvette-t! Anyám, sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen kocsit ilyen lepra helyen tárolnak!
- Ne légy tévedésben, Jurij. Nem olyan védtelen ez a hely, mint amilyennek látszik. Meg kell lepnünk az öreget, különben nem lesz egyszerű dolgunk vele.
- De hát egy vén szaros…még ha értett is valamihez, az ma már történelem.
- Pontosan erről beszélek. Ha meg valamiről nem tudsz eleget, ne pofázz, világos? Na, vedd fel a kesztyűt. Innentől kuss van. Átvágjuk a kerítést, és két oldalról törünk be a lakókocsiba.
- Karácsonyfaizzók…milyen bájos. Na, kurva élet!
- Kaphatsz még, baromarcú! Mondom, hogy ne becsüld le!
- Oké, oké, értem.
- Gyerünk!
- Megvagy?
- Igen. Minden csendes.
- Rúgd be az ajtót!
- Jó estét, barmok.
- Kssz...
- Mi az, meglepődtetek? Nézd, Lens, jó tanácsként mondom: Jurij hitetlensége és nagyképűsége fáklyaként világít az éjszakában. Ha legközelebb meg akarsz lepni valakit, ne őt vidd magaddal. Kész időzített bomba ez a srác.
- Kuss legyen!
- Neked van kuss, édes fiam.
- Látom, kicsípte magát.
- Ó, igen. Számítottam rátok.
- Na persze.
- Jurij, fiam, sajnállak. Fájdalmas, ám legalább gyors halálra számíthatsz.
- Te...
- Jurij!
- Nos, ne várakoztassuk meg Namithát.
- Attól tartok, ez nem lesz ilyen egyszerű.
- Namitha...speciális utasításokat adott.
- Mik lennének azok?
- Khm...
- Nos?
- Sajnálom, uram.